Hogyan ne tanuljunk külföldiül? 2. rész

Ismételten köszöntelek kedves Olvasóm! Régen találkoztunk.  Azóta sok víz lefolyt a Dunán és pedig ismételten szeretném megosztani veled gondolataimat. Legutóbb csokorba szedtem pár olyan tévedést, illetve kifogást, amit nagyon sokan, nagyon sokszor hangoztattak az idegen nyelvtanulással kapcsolatban.

Most ellenben azokkal az apró, ám csöppet sem elhanyagolható tényezőket szeretném bemutatni neked, ami szükségesek a sikeres és hatékony nyelvtanuláshoz.

Amik tehát kellenek ehhez a fajta sikereses mutatványhoz, azok a következők:

  1. Kitartó és rendszeres tanulás: ez olyan a nyelvtanulónak, mint a testépítőnek az eddzés, e nélkül semmi nem fejlődhet. Ezzel kapcsolatban nincs csodaszer, vagy módszer amivel ezt meg lehetne úszni. Aki mégis megússza, az két okból teheti meg:
    1. Olyan fogékony az elméje az idegen nyelvek iránt, hogy bármit képes begyömöszölni a fejébe, hosszú távon megtartani és bármikor frissen előhívni, hogy az nem okoz számára kihívást. Őket nevezem úgy, hogy a nyelvzsenik (lásd a Hogyan ne tanuljunk külföldiül 1. részében a videót a 20 nyelven beszélő srácról; a Youtube egyébként tele van a hozzá hasonló emberekkel. Elvégre, nem csak kiscicás videók vannak a világon. 🙂 )
    2. Apuci/Anyuci menő vállalkozó, üzletember, politikus, Atyaúristen, és így a gyereknek nem számít a nyelvtudás, mert mindig lesz mellette valaki, aki majd fordít és tolmácsol neki. Ők a pénzeszsákok.
  1. Megfelelő minőségű és mennyiségű idegen nyelvi input és intake: az előző hasonlítnál maradva: ami a tesépítőnek a protein, karnitin, tömegnövelő, az a nyelvtanulónak a könnyített, majd eredeti szöveget tartalmazó olvasmányok (nyomtatott könyvek, e-könyvek, képregények, újságok, blogok, mint péládul ez is 😀 ), hanganyagok (zene, előadás, podcast, Youtube videó, rádió műsor vagy éppen hangoskönyv), illetve az adott nyelven keresztül végzett írásos és szóbeli gyakorlatok. Ehhez persze hozzá lehet venni az iskolai tanulás során vásárolt tankönyveket és munkafüzeteket is, amelyeket felelevenítve ráeszmélhet az ember, hogy valójában mennyit is ért abból, amit kapott a nyelvtől, ami egy csodálatos siker érzés. (Azoknak, akik előtt ismeretlen lenne az input és az intake fogalma, íme egy kis nyelvészet [Nem, nem kell megijedni, nem lesz kínai, ígérem 😉 ]. Input = MINDEN amivel az adott idegen nyelven találkozunk; intake = minden, amit befogadunk magunkba és elménkbe az adott nyelvből (köszönések, dalok, versek, filmcímek, akármi).
  1. Idő: ezzel kapcsolatban lásd a Hogyan ne tanuljunk külföldiül 1. részében a második kifogásnál írtakat.
  2. Pénz: habár rengeteg nyelvtanulási segédlet és tananyag ma már karnyújtásnyira van tőlünk (Igen, a számítógépről és a Google-ról beszélek.), mégis a legtöbb friss tartalom (content) még pénzért kapható. Érdemes persze jól meggondolni, hogy pontosan mire akarunk költeni és mennyit a nyelvtanulás során. Jó tanács: · mindig nézzünk szét a különböző weboldalakon (Igen, a kalózoldalakon is, ha kell!), hátha megtaláljuk a keresett árut és így olcsóbban jövünk ki a dologból. (Egy későbbi blogbejegyzésben készítek egy listát mindazon oldalakról, ahol ingyenesen elérhető tartalmakkal tudod felvértezni magad, kedves Olvasó.)
  3. Belső motiváció: a sor legvégére hagytam a legfontosabb, ugyanakkor a legtöbbet hangoztatott tényezőt. Senki nem veszi a fáradtságot, hogy nyelveket tanuljon (vagy bármi mást csináljon), ha nincs meg benne a vágy, a tűz, amely arra ösztökéli, hogy megcsinálja a leckéjét és megtanulja a kijelölt anyagot (és azt, ami azon túlmutat, majd gyakorolja azt). Ugyanakkor, sokak esetében akiknél hiányzik a belső késztetés, ha a külső nyomás elég erős, az is ösztönzőleg hathat a tanulóra (édesség, ajándék, magasabb fizetés, jobb állásajánlat, túlélés egy idegen nyelvi környezetben, stb.). Természetesen a pszichológusok és a pedagógusok mind ennek a motivációnak az elsődlegességét hangsúlyozzák – és ezt teljesen okkal teszik – azonban nem értek egyet azzal az elképzeléssel, miszerint mindenkinek mindent egyformán kellene tanítani, hiszen mindenkinek mások az erősségei, aminek kitűnő bizonyítéka a többszörös intelligencia modell is (Ennek remek leírása olvasható Howard Gardner alapművében a Multiple Intelligencesben [http://www.bookdepository.com/Multiple-Intelligences/9780465047680]. Továbbmegyek: van, akinek a jelenléte egy hagyományos osztályteremben, illetve közoktatásban egyáltalán nem kívánatos. De erről majd máskor.

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s