Hogyan ne tanuljunk külföldiül? 1. rész

 Úgy gondolom, illő elmondanom, egyúttal tisztáznom, pár félreértést, amiről sokszor szó esik a nyelvtanulással kapcsolatos beszélgetések folyamán, és amiről másképp vélekednek a hétköznapi emberek, és másképp a szakértők (akik szintén hétköznapi emberek, tehát ők is tévedhetnek 🙂 ).

Hogy miért érdekel az, hogy mások (értsd: az idegen nyelveket tanulók, értsd: MINDENKI), azon belül is magyar honfitársaim jelentős része, miért nem beszél folyékonyan/folyékonyabban a különböző idegen nyelveken, amelyeket éveken át szorgalmasan és kitartóan tanult? Egyáltalán, miért jelent akkora kihívást sokak számára, hogy megtanuljanak egy idegen nyelvet, ráadásul úgy, hogy használni is tudják?

Persze itt most lehetne hivatkozni sok mindenre, ami megakadályozta a sikeres és boldog beszéd, illetve nyelvtanulást, azonban egy túl hosszú bejegyzésnél fennáll a veszélye, hogy elriasztja olvasóm népes táborát 🙂 . Éppen ezért itt és most csupán kiragadok/kitalálok néhányat a leggyakoribb indoklások közül és pár sorban reflektálok rájuk.

(Kedves Olvasóm, ha a lenti kategóriák közül egyik sem igaz rád, akkor te vagy egy nagyon szerencsés és boldog társam vagy a nyelvek birodalmában, vagy hiányos a listám. 🙂 esetleg még magadnak sem vallottad be az igazi okot, akkor pedig ideje lenne elgondolkodnod ezen.)

  • “Nagyon nehéz a … nyelv!” – Adódik a kérdés: mihez képest? Megsúgom, nem léteznek “könnyű” és “nehéz” nyelvek. Idegen nyelvek vannak, amelyek annak függvényében lehet besorolni a “könnyű”, illetve a “nehéz” nyelvek kategóriájába, hogy mekkora “nyelvi távolság” van a két nyelv között (lsd. szókincs, nyelvtani struktúrák, hangtan, szórend, intonációs minták, stb.). Például, mi magyarok azért vagyunk más idegen ajkúakhoz képest nehezebb helyzetben amikor nyelveket tanulunk, mert mi nem tartozunk egyetlen népes nyelvcsaládba sem. Mire is gondolok? Hadd illusztráljam egy-két példával:
    • Az angol, ami a jelenlegi lingua franca (világnyelv franciául; pedig mennyire utálom ezt a nyelvet, dehát a nyelvészetben és az irodalomban is milyen sok kifejezés van franciául, bah!) a nyugati német nyelvcsaládba tartozik. Pontosan abba a nyelvcsaládba, amibe a német és a holland is. Következésképpen, ha egy német elkezd angolul tanulni sok hasonlóságot fog találni a két nyelv között, így gyorsabban/könnyebben tanulhatja meg azt.
    • Az újlatin nyelvek csapatában játszó francia, olasz, spanyol, portugál vagy román válogatott bármely tagja könnyedén megtanulhatja a másik nyelvét, hiszen, bár itt is mutatkoznak minimális eltérések a nyelvhasználatban, mégis a  nyelvcsaládhoz tartozó nyelveken belül relatív kicsi a távolság, így könnyebben “átjárhatnak egymás térfelére”.
  • “Nincs időm nyelveket tanulni.” – “Időnk arra van, amire mi akarjuk!”, hangzik a sablon Facebookszűrőn átszűrt Coelhoval és Müllerrel tálalt bölcsesség. Tény és való, hogy rohanó globális világunk egy őrült taposómalom, ahol taposni kell mindenkit és mindent, csak azért, hogy életben maradhassunk (már ha hihetünk a média által felénk küldött üzeneteknek, mert mindent fenntartással kell kezelnünk :-)). Éppen ezért, érdemes egy hatékony(abb) időbeosztást kialakítani, ami valóban segíthet a saját hatékonyságunk növelésében, hogy elérhessük az “időmilliomos” szintjére (Aki látta a Lopott idő című filmet tudja miről beszélek.).
  • “Nincs nyelvtehetségem!” – Daragíje druzjá, avagy kedves barátaim. (orosz; lám, még X év távlatából is emlékszem a volt általános iskolai angoltanárnőm, Éva néni, által nekem tanított mondatra! Megjegyzés: Éva néni eredtileg orosz szakos nyelvtanár volt.) Való igaz, hogy az igazi nyelvtehetség nem születik minden bokorban, éppen ezért is kevés az olyan poliglot (több nyelvet beszélő személy), mint a videóban látható New York-i srác, aki 20 nyelven beszél, mégsem kell varázserővel rendelkezni ahhoz, hogy bárki megtanulhasson tetszőleges számú nyelvet.

A következő bejegyzésben tovább göngyölítem a nyelvtanulással kapcsolatos tévedések és téveszmék fonalát. Remélem akkor is velem tartasz, kedves Olvasó! 🙂

 

 

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s